Az Arsboni szakcikkek mellett a jogászságot és az ügyvédséget érintő változásokról és közéleti eseményekről is gyakran beszámol. Bemutatkozási lehetőséget kívánunk ezért biztosítani a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújításán minden tisztségre pályázó számára. A kérdéseinkre ezúttal Gerő Tamás válaszait olvashatják, aki a választásokon a BÜK elnökségi tagságára pályázik.
1. Mit tart jelenleg az ügyvédség legnagyobb kihívásainak, melyek az Ön legfontosabb céljai, amelyeket megválasztása esetén el szeretne érni?
A LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA AZ ÜGYVÉDSÉGNEK, A TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÜNK JAVÍTÁSA.
Az információs társadalom eszközei jelentősen megkönnyíthetik minden demokratikusan működő szervezet esetében a szervezeti tagság és a szervezet vezetése közötti kölcsönös kommunikációt, hiszen alacsony költség mellett teszik lehetővé az információk megismerhetőségét és áramlását.
Mindez egyfelől azért fontos, mert az átláthatóan működő szervezet elősegíti a tagság és a vezetés közötti bizalom építését, amely lehetőséget ad a szervezeti célok hatékonyabb elérésére. Másfelől a tagság problémáinak, véleményének becsatornázása megkönnyíti azt, hogy a választott vezetők a tagság megelégedésére lássák el feladataikat.
Célkitűzéseim:
Az ÜDE Egyesület weboldalán, a jogallamert.hu oldalon, a „Programunk” menüpont alatt található a részletesebb kifejtése a célkitűzéseimnek.
2. Hogyan értékeli a korábbi évek elnökének, elnökségének, más tisztségviselőinek munkáját? Mit gondol a kamara működéséről és az általa ellátott szolgáltatások színvonalát érintő kritikákról (például: lassú ügyintézés, magas díjak)?
A KAMARA TRANSZPARENS MŰKÖDÉSÉNEK A HIÁNYÁT, ÉS A NEM KELLŐEN HATÉKONY ÉRDEKKÉPVISELETET TARTOM AZ ELMÚLT IDŐSZAK KÉT NAGY PROBLÉMÁJÁNAK.
Szeretném ugyanakkor kiemelni dr. Katkó Anna elnökhelyettes, dr. Hidasi Gábor, a BÜK oktatási bizottságának elnöke, valamint dr. Bálint Szilvia, dr. Patyi Gergely, dr. Subasicz Éva titkárok és dr. Sándor Éva a BÜK oktatási bizottsága titkárának szakmai munkáját.
Ezúton is szeretném megköszönni dr. Réti Lászlónak, a BÜK leköszönő elnökének segítségét az ÜDE Egyesület szakmai rendezvényeinek megvalósításában.
A kamarai adminisztráció terén az ún. „helpdesk” tevékenységet fejleszteném.
Az Eüsz Tv. hatályos rendelkezése szerint ún. ügyeleti rendszerben a területi ügyvédi kamaráknak kötelezően call-centert kellene fenntartaniuk. A telefonos segítségnyújtás nemcsak az informatikai háttérre, hanem arra is vonatkozhatna, hogyha valamilyen központi rendszerhiba van, akkor arról a Kollégák értesíthessenek valakit a Kamarában, ne a facebook csoportban kelljen erről tudomást szereznie a Kartársaknak.
Összefoglalva, szeretném, ha a Kamara, a szolgáltatásait ügyfélbarát módon teljesítené a tagság felé, segítve az egyéni adminisztrációt és hivatásunk gyakorlását.
3. Az ügyvéd tevékenységében szabad és független. Mit jelentenek az Ön számára személyesen és Ön szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara számára ezek az alapelvek?
A FÜGGETLENSÉG, ÉS A SZABADSÁG A LEGFONTOSABB ÉRTÉK SZÁMOMRA, AMI MIATT AZ ÜGYVÉDI HIVATÁST VÁLASZTOTTAM.
Fontosnak tartom, hogy olyan személyek vezessék a Budapesti Ügyvédi Kamarát, akik már presztízzsel rendelkeznek a társadalomban. Az új vezetőségnek az ügyvédi hivatásrend szakmaiságát kell megjelenítenie, azzal, hogy a kamarai vezetőknek hatékonyabban kell majd kommunikálnia a társadalom felé is. A törvényhozási / szabályalkotási szinten történő sokkal hatékonyabb érdekérvényesítésre van szükség. Számos olyan jogszabályalkotás történt, amelybe a kamara nem volt bevonva, vagy az ügyvédség érdekeivel ellentétes volt / lett volna.
FONTOSNAK TARTOM A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIÁT A KAMARA MŰKÖDÉSÉBEN IS.
Javaslom, hogy a kamara kérdezze meg a lényeges kérdésekben a tagság véleményét, olyan ügyekben, amelyek a Kar tagjainak lényeges érdekét befolyásolhatják.
A kamara tagjai a kamarai honlapnak a tagok számára elérhető, zárt felületén az adatvizualizációs felületen javaslatokat tehessen az elnökség felé az adott témában.
A részvételi demokrácia eszközeivel is vissza lehet persze élni. Ez ellen azonban védelmet nyújt az, hogy ezen eszközök használatára a kamara zárt felületén, azonosítást követően nyílna lehetőség.
4. Mit gondol az ügyvédséggel kapcsolatban gyakran felmerülő társadalmi kritikákról, amely szerint indokolatlan monopol-jövedelemre tesznek szert bizonyos tranzakcióknál? Van olyan terület, ahol lazítana az ügyvédkényszeren?
Nem gondolom, hogy mi ügyvédek indokolatlan vagy extrán magas monopol-jövedelemre tennénk szert bizonyos tranzakciók során, az ilyen téves társadalmi megítélés miatt is lenne szükség arra, hogy a kamara marketing tevékenységet folytasson, például szerintem fontos lenne egy közéleti televíziós műsort készíteni az ügyvédek napi munkájának bemutatásával.
Az ügyvédkényszer lazítása helyett – mint az oktatási bizottság tagjelöltje – arra helyezném a hangsúlyt, hogy az ügyvédkényszeres ügyekben (földhivatal, cégbíróság, büntetőügyek) havonta, kéthavonta fix időpontban tiszteletdíj ellenében tartson előadást a hatóság/bíróság képviselője nyílt vitafórum keretében on-line közvetítéssel.
A felvételek hanganyagát belső kamarai felületen közvetítenénk, illetve hírlevélben/tudásbázisban feltöltésre kerülnének a videó-anyagok.
AZ ÜGYVÉDAKADÉMIA SZEMINÁRIUMPROGRAMOT TOVÁBBFEJLESZTENÉM
azzal, hogy felmérném, milyen témákra van igény, mivel szükséges lenne a rendszerezett visszacsatolás a tematikára.
5. Az ügyvédjelöltek körében gyakran elhangzó kritika, hogy sok ügyvéd olcsó munkaerőként tekint a jelöltekre. Ön szerint indokolt az ügyvédjelölti munkakörülmények, bérezés fejlesztése? Ha igen, ennek milyen eszközei lehetnek?
AZ ÜGYVÉDJELÖLTI MUNKAKÖRÜLMÉNYEK, ÉS BÉREZÉS FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A BÜK ÜGYVÉDJELÖLTI TAGOZATÁNAK VÉLEMÉNYÉT KÉRNÉM KI.
2004 óta egyéni ügyvédként dolgozom. Ügyvédjelöltként is arra törekedtem, hogy önállóan dolgozzam, nemcsak a principálisomtól, dr. Muskovszky Gábortól tanultam, hanem autodidakta módon is fejlesztettem magam. 2000-2004 között, amikor én ügyvédbojtár voltam, a Budapesti Ügyvédi Kamara még nem képezte az ügyvédjelölteket. 2014 óta részt veszek az Ügyvédiskola képzésében, mint oktató. A témám a tulajdon-átruházás, avagy az adásvételi szerződés szerkesztésének szabályai volt az elmúlt ciklusban.
Az ügyvédjelöltek bérezésével és munkakörülményeivel kapcsolatban még arra hívnám fel a figyelmét a szakvizsga előtt álló Kollégáknak, hogy a jelölti időszak egy tanulási folyamat, és a fő cél a gyakorlat elsajátítása, vagyis megfelelő tárgyalási, és okirat-szerkesztési tapasztalatot kell szerezni ebben az – ideális esetben – három-négy éves időszakban.
Forrás: arsboni
Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
© 2024 Minden jog fenntartva.
Weboldal készítés: WebQuest