Az egyik legfrissebb önkormányzati szabályozás Taktaharkány augusztus végétől csak olyanok beköltözését engedélyezi, akiknek van érettségijük vagy valamilyen szakképzettségük, és kifizetnek 50 ezer forint betelepülési hozzájárulást. A feltétel előírását tehát a Törvény engedi meg az önkormányzatoknak. Kiskunhalason – a polgármester internetes posztja szerint – a büntetett előéletű embereknek tiltanák meg a betelepülést, Pélyen pedig az erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletűek és a büntetőeljárás alatt állók sem létesíthetnének lakcímet. Elsőként Mezőkeresztes élt a jogszabály adta lehetőséggel, és elővásárlási jogot biztosított az önkormányzatnak, rendeletét azonban augusztus 1-jén a képviselő-testület visszavonta, miután a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatot indított.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium arról, összhangban van-e a helyi önazonosság védelméről megszületett helyi szabályok a jogalkotó elvárásaival és az Alaptörvénnyel, azt a választ adta augusztus elején egy hírportálnak: a helyi önazonosság védelméről szóló törvény lényege, hogy „az önkormányzatok bármikor élhetnek az autonómiájukkal”. A törvény alkalmazása nem kötelező, és nem ad útmutatást sem arra, hogy milyen döntéseket hozzanak az egyes települések. Magyarország Alaptörvényét azonban mindenkinek be kell tartania – így a tárca véleménye, tehát „diszkriminatív intézkedést egyetlen önkormányzat sem alkalmazhat.”
https://24.hu/belfold/2025/08/07/ujlengyel-polgarmester-ktm-helyi-onazonossag-vedelme-betelepules/
AZ ÜDE jogászai szerint – ha az ország nem akarja magát kiírni a civilizált világból – haladéktalanul vissza kell vonnia a törvényt, amely olyan nehezen értelmezhető fogalmakkal operál, mint a település „társadalmi berendezkedése”, „értékei” „életmódja”, „hagyományai” „karaktere” „szokásai”. Maga a település önazonossága is szubjektív fogalom – mint arra remek kollégánk dr. Stánicz Péter is rámutat. Szerinte a szabályozás alapjogokat – az önrendelkezéshez, a tulajdonhoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot – korlátoz, amit csak törvényben lehetne megtenni, a települések önazonosságának védelméről szóló törvény viszont arra ad az önkormányzatoknak széleskörű felhatalmazást, hogy ezt rendeletben tegyék meg. Vagyis: ezek a rendeletek formai okból eleve alkotmányellenesek.
Mondjuk ki: álságos a településvezetők célja, amely a fogyó lélekszámú települések gondjának megoldását mások kirekesztésével oldaná meg. A jogszabály ugyanis lehetőséget teremt a szegénységben élők kirekesztésére, illetve kifejezetten a romák betelepülése ellen irányulhat. Az eddigi rendeletek többsége a legalább egy évig fennálló biztosítotti jogviszonyhoz, munkaviszonyhoz, vállalkozói státuszhoz köti a lakcím létesítését. Azonban ezeknek a feltételeknek a teljesülése önmagában nem elég. Újlengyel és Vámosszabadi rendeletében is szerepel: a betelepülni szándékozóknak meg kell jelenniük egy meghallgatáson, és ott „pozitív elbírálásban” kell részesülniük. Hogy mi alapján bírálnak a képviselők, az semmilyen jogszabályból nem derül ki – csak a törvény által felsorolt szempontokra lehet támaszkodni, és ez bizony táptalaja a szubjektív döntésnek. Hogy ki mennyire illik bele egy település „életmódjába” Kis Norbert egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogalkotással és szakpolitikákkal foglalkozó egyetemi tanára (https://www.ludovika.hu/blogok/kormblog/2025/07/28/ki-a-gyuttment-avagy-a-helyi-onazonossag-zsakbamacskaja/) az egyetem blogján is arról ír: kockázatokat hordozhat a személyes meghallgatás: a rendeletekből szerinte ki kellene derülnie, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a meghallgatáson és milyen indokok miatt kaphat elutasítást a betelepülő. Hogy ez nem így van, az szerinte „nemcsak jogbiztonsági probléma, de a korrupció melegágya” is, ráadásul a feltételek tisztázatlansága miatt az egyenlő bánásmódot sem látja biztosítottnak. Még azt is felveti, hogy mindezek alapján vajon jogszerű lehet-e a betelepülni szándékozóknak az életmódjukkal, magánéletükkel, vagyoni helyzetükkel, származásukkal, politikai vagy vallási nézeteikkel kapcsolatos kérdéseket feltenni a meghallgatáson.
Előbb-utóbb minden ilyen elgondolás eleve bizonyos települések gettósodásához vezet. Egyszerűen szükségképpen lesznek települések, ahol majd csak a hátrányos helyzetűek, a szakképzetlenek, a fogyatékosok a munka világából kirekesztettek, és a bűnelkövetésben már "jártasak" maradnak. Ettől azonban még az "elitista" települések biztonsága hosszabb távon nem fog javulni, mert a gettólakó szükségképpen meg fog ott jelenni mivel kérni is és elvenni is csak onnan lehet ahol van. Akkor majd a bejárási tilalmat is elrendelhetővé tesszük és kerítéseket is emelünk, fegyveres őrség is lesz, ? ..... és ez fokozható. És azzal a fizikai ténnyel mit kezdünk, hogy a települések szükségképpen egymásba érnek, azaz érintkezik a gettó az elit negyeddel. Tengerentúli tapasztalat: az előző évtizedben pl. a Central Park keleti oldalát tartották a legelitebb negyednek (Upper East Side), de csak összeért az északi negyeddel, ami maga Harlem. Akkor hova is akarunk az ilyen törvénnyel jutni? Ez közönséges félrevezetése az embereknek.
Ugyanígy ettől a még össztársadalmi szinten a szociális kiadások sem csökkennek, cserében viszont a szocializáció folyamatának tanulása (annak a lehetősége) is elvész.
Jó ha az elitek számolnak azzal, hogy a szolidaritási hozzájáruláshoz hasonló adók tömegét veszik a nyakukba, azokat a terheket, amelyektől ma szenved Budapest, Budaörs, Szentes.... stb... Ez vajon benne van az ilyen ötleteket elitek gondolkodásában? És el is mondják a - most - jó drágán, "felárasan" beköltözőknek?
Semmit nem tudnak kezdeni még az ilyen rendeletek sem az "együttköltözőkkel". A vevőt lehet "vizsgáztatni", de az eltartottjaiait, családtagjait , a vele együtt-mozgó, kötelező eltartottként érkező gondnokság alatt állókat már nem. Akkor mégsem ezek az önk. rendeletek lesznek a boldogsághormon forrásai?
Az ÜDE egyetért azokkal a véleményekkel: a helyi közösség önazonosságára, hagyományaira lehet alkotmányjogilag védendő értékként tekinteni, de ha erre hivatkozva más alapjogokat korlátoznak, akkor a korlátozásnak diszkrimináció-mentesnek kell lennie, és csak szükséges és arányos mértékben korlátozhatóak más alapjogok. A problémakör az ÜDE szerint elsősorban alkotmányossági probléma, a formai jogsértéseket viszont törvényességi felülvizsgálattal lehet kezelni. Gyors lépéseket várunk nemcsak a jogalkotótól, hanem a törvénykezés szerveitől is.
Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
© 2026 Minden jog fenntartva.
Weboldal készítés: WebQuest