Sajtóközlemény - Az ÜDE közleménye a magyar bírók szólásszabadságára gyakorolt ún. dermesztő hatásról

A hétvégén tovább folytatódott az összehangolt politikai támadás a bírói függetlenséggel szemben a médiában.

Miután kiderült, hogy a nyilvánosságra került Tisza párti adatbázisban bírók is szerepelnek, 2025. november 6-án közleményt adott ki a Kúria. A Kúria Sajtó és Protokoll Osztálya azt írta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és pártatlanság, az Alaptörvény pedig tiltja a bírók politikai tevékenységét, ezért készen állnak a megfelelő eljárások lefolytatására.

Egyelőre ilyen eljárás nem indult, ugyanakkor fontos rögzíteni, hogy

1. senki nem tudja, hogy ki mit töltött le a privát telefonjára (ha egyáltalán letöltött valamit), több személyről is kiderült például, hogy a TiszaVilág appot egyáltalán nem töltötte le, mégis bekerült a jogellenesen kiszivárgott, és nyilvánosságra került adatbázisba

2. ha egy bíró le is töltötte a TiszaVilág appot, az nem hozható összefüggésbe azzal, hogy mi a bíró politikai szimpátiája. Pusztán tájékozódási, érdeklődési célból is le lehetett tölteni az applikációt. A tájékozódáshoz való jog egy infokommunikációs társadalomban alapjog.

 A bírók politikai függetlensége nem formai szabály, hanem a jogállam működésének alapfeltétele. Ha bírók politikai adatbázisba kerülnek, az rögtön felveti azt a kérdést, hogy egyáltalán milyen kontextusban szerepelnek ott, és hogy a jelenlétük vagy a hiányuk válik-e később értelmezési alapjává annak, „merre húznak”. A Kúria reakciója lényegében azt mondja: bármilyen látszat a politikai kötődésről rombolja a bíróságokba vetett bizalmat. Ezzel nem értünk egyet. A Baka kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016 június 23-án kelt ítéletében megállapította, hogy a tisztségéből menesztett legfőbb bírónak sérült a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő joga. Az ítélet külön figyelmeztetett a Baka-ügy „dermesztő hatására”, amit a hasonló szankcióktól való félelem azokban a bírókban kelt, akik részt kívánnak venni a jogalkalmazást és a bírói kart érintő kérdésekről folytatott nyilvános vitában.

A véleménynyilvánítás szabadsága egyértelműen megillet minden bírót, különösen az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben. A jogállamiság szempontjából is aggályos, hogy a jogalkotó az elmúlt tíz évben sem oldotta fel a magyar bírók szólásszabadságára gyakorolt ún. dermesztő hatást!

Kiállásunk a közbizalomról, a félelem nélküli politikai részvétel lehetőségéről és a hatalmi visszaélések megelőzéséről szól. A Tisza adatbázisába bekerülő bírók elleni politika támadás célja tehát -álláspontunk szerint - az ún. dermesztő hatás elérése, a bírók véleménynyilvánítási szabadságának és tájékozódáshoz való jogának korlátozása, ami az igazságszolgáltatás függetlenségét, ezáltal a jogállamot veszélyezteti, amivel szemben Egyesületünk a jelen közlemény közzétételével tiltakozik!

Budapest, 2025. november 23.

dr. Gerő Tamás elnök