Magyarországon már csak az ügyvédek és bírák mozgástere maradt meg, minden mást bedaráltak


– Friss hír, hogy szervezetük, az ÜDE panaszát elbírálva a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapította, hogy jogsértő a Figyelő című kormánylap listázása. Túl vannak egy sikeres beadványon, e mellett az ÜDE – a honlapja szerint – érdekképviseletet is ellát. Ezeket a tevékenységeket elvileg az Ügyvédi Kamara is csinálja, nem?

– Felvállalunk olyan ügyeket, amelyeket a Magyar Ügyvédi Kamara nem tehet meg. A Kamara nem mond véleményt jogszabályokról sem, nem jelzi, ha valamelyik készülő törvényt alkotmányellenesnek tartaná. Azonban a Kamara önkormányzat és hatóság is egyben.

– De képviseli az ügyvédek érdekeit?

– Az ügyvédeknek szerintem van hiányérzetük. De nyilvánvaló, hogy a kamara hatóságként és önkormányzati szervként bizonyos ügyeket nem vállalhat fel. Ráadásul nehezebben és lassabban reagál a dolgokra, mi pedig mi ilyen szempontból gyorsak vagyunk, például a listázási ügyekben, csak hogy friss eseményt említsek. Fontos ugyanakkor, hogy a Kamara is határozatban ítélte el a Figyelő szövegét, amely azt állította, hogy a magyar igazságszolgáltatás egy részét Soros György irányítja, emellett listázta azokat a jogászokat is, akik a kormány értelmezése szerint „Soros zsoldjában” állnak.

– Meg is lepődtem, mert a Bánáti János vezette Kamara az elmúlt években nem szólalt meg túl gyakran, miközben a jogalkotás szempontjából elég termékeny nyolc éven vagyunk túl. Ezért gondolta úgy tavaly, hogy átveszi a 2002-ben alapított ÜDE-t és megerősíti?

– Igazából véletlen volt. A korábbi ÜDE-elnökség tagjai közül többen már nem aktívak. De én itt már régóta tag vagyok, és mindig aktív voltam. 17 éve vagyok a pályán, benne vagyok az ügyvédi közéletben is, alapítása óta oktatója vagyok az Ügyvédi Akadémiának, így rengeteg kollégával találkozom. Ráadásul ez az egész afféle baráti társaságként indult. Együtt fogalmaztuk meg a célokat. Az alapvető célunk a jogállamisággal kapcsolatos ismeretterjesztés, illetve felhívni a figyelmet akkor, ha olyan jogszabályok és hatósági döntések születnek, amelyek ellentétesek a jogállamiság elveivel. Az egyesület maga is tesz javaslatokat. Ide csak szakvizsgázott jogászokat várunk, és az lenne a jó, ha minél több területről érkeznének és hoznák be a tapasztalataikat. A felvilágosult, humanista értékrend közös nevezőnk, a tagság ezek iránt elkötelezett. A tagjaink többsége jó ideje a pályán van már, van tehát egzisztenciája, ügyfélköre, így megengedhetjük magunknak, hogy felvállaljuk a véleményünket. Az is egy különlegessége a szakmánknak, hogy nincs főnökünk. Az ügyfeleinkkel megbízási viszonyban vagyunk. Senkitől nem kell tehát tartanunk. Mi a jogállam egyfajta garanciájaként tekintünk magunkra. Most van egy konkrét javaslatunk is, és hamarosan a Miniszterelnökség elé terjesztjük: kezdeményezzük az alaptörvény kiegészítését, hogy az ügyvédi kamara is fordulhasson az AB-hez a jogszabályok utólagos normakontrollja végett. Most ugyanis csak a kormány, a képviselők egynegyede, a Kúria, a legfőbb ügyész és az alapjogi biztos teheti ezt meg.

– A NER előtt bárki fordulhatott. A Fidesz nem véletlenül zúzta szét az AB intézményét.

– Gondolom túlterhelte az AB-t a kontrolldömping.

– Ön szerint ezért korlátozták ilyen erőteljesen ezt a rendszert?

– Részben igen. Persze nyilván van politikai oka is. De mára mégis az a helyzet alakult ki, hogy az állampolgárok egyedüli lehetőségként csak az alapvető jogok biztosán keresztül juthatnak el az AB-ig. Vagy van az alkotmányjogi panasz is, de ahhoz konkrét ügy kell, s csak az összes jogorvoslat kimerítése után, ügyvéd segítségével lehet az AB-hoz menni. De miért ne lehetne ez az ügyvéd a Kamara elnöke is akár? Akkor mi is, mint egyesület, könnyebben tudnánk kezdeményezni normakontrollt, akár az új polgári perrendtartással vagy az új büntető eljárási törvény kapcsán. Az utóbbi július elsején lép hatályba, de a polgári perrendtartás már január elseje óta hatályban van, és elég sok probléma van vele.

– Kiemelné, mik a legfőbb problémák?

– Tanultunk a kormánytól, és saját konzultációt kezdeményezünk, megkérdezzük az ügyvédeket, mik a problémáik, erről egy konferenciát rendezünk szeptember 5-én. A Kamara partner ebben, ők adják a helyszínt.

– Mennyire aktív az ügyvédi szakma? Az elmúlt nyolc évben szisztematikusan leépítették a jogállamiságot, s hallgattak. Most éppen hetedszerre módosították a gránitszilárdságú alaptörvényt.

– Azokat az ügyvédeket próbáljuk megszólítani, akik hasonlóan gondolkodnak, mint mi, hogy érezzék, nincsenek egyedül. Jelenleg százas nagyságrendű a taglétszámunk, de ez kevés ahhoz képest, hogy csak Budapesten hétezer ügyvéd van. Talán félnek elmondani a véleményüket. Persze, biztos van olyan ügyvéd is, akinek tetszik ez a jogalkotási mechanizmus, de a többség kritikus. Három jelszavunk van: jogbiztonság, jogegyenlőség, szolidaritás. A jogbiztonság éppen arról szól, hogy ne változhasson így az írott jog, legyen átlátható a jogalkotás. Számunkra fontosak azok az értékek, amelyeket az egyetemen tanultunk, vagyis a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok elve.

– De úgy tűnik, most Magyarországon ezeknek az elveknek az eltűnése nem fáj sokaknak.

– Az volt a rendszerváltás után a politikai elit egyik nagy hibája, hogy ezt a fajta ismeretterjesztést, amit elvégezhetett volna, elmulasztotta. Pedig megvolt hozzá minden erőforrása. Az állampolgárokban tudatosítani kellett volna az emberi jogok, illetve a különböző hatalmi ágak függetlenségének fontosságát.

– Nehezíti az érdekvédelmet, hogy az érintett szereplőknek lényegében semmi idejük nincs felkészülni a változásokra, annyira gyors a törvénykezés.

– Július elsején 23 rendelet lép hatályba az új büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban. Ezek most, júniusban jelentek meg, a tanulmányozásukra az ügyvédeknek két hetük volt. A legnagyobb problémát a salátatörvények okozzák, hiszen egyetlenegy módosítás, több száz másik jogszabályt is módosít. Átláthatatlanná vált az egész törvénykezés.

– Ez tudatos hatalomtechnika eszköz?

– Az, de közben rengeteg hiba is becsúszik. Bizonyos területek nincsenek szabályozva, vagy egymásnak ellentmondó szabályok születnek. Ehhez járulnak még az egyéni képviselői indítványok, amelyek nem mennek végig a jogalkotási mechanizmuson, hanem másnap már meg is szavazzák a parlamentben.

– Érdekes fejlemény, hogy 2010 előtt az orvosok, pedagógusok, jogászok, érdekképviseletek sokkal jobban felháborodtak akár a jogállamot érintő ügyekben, akár saját szakmájukkal kapcsolatos döntések miatt.

– Igen. Talán amiatt is, mert az emberek most már kezdenek beletörődni a helyzetükbe. Ez a rendszer harmadik ciklusát indítja. Sokan pedig a Kádár-rendszerben szocializálódtak, ahol megmondták, mit kell csinálni, tehát ez ismerős lehet a számukra.

– Hogy mondjak pozitív dolgokat is: éppen egy joggal foglalkozó szakmában, a bíróknál lehet érzékelni, hogy nem hagyják a szakmájukat a politika által bedarálni. De az ÜDE működése is azt mutatja, hogy az ügyvédek is mutatnak immunitást a NER-re szemben. Ez nem mondható el viszont az orvosokról, ahogy a pedagógusokról sem.

– Ne felejtsük el, hogy például az orvosokat nem köti a szakmájuk Magyarországhoz, míg a bírókat, ügyvédeket igen. A magyar jog ismeretében a szakmánkat csak itt, Magyarországon tudjuk művelni. A pedagógusok pedig annyira alulfizetettek, hogy nem lehetnek függetlenek a munkaadóiktól. Ráadásul az oktatási rendszer kevés mozgásteret ad egy-egy pedagógusnak. Az ügyvéd, bíró mozgástere megmaradt. A tárgyalóteremben a bíró dönt, ő a főnök. Neki ott nem mondja meg senki, hogyan döntsön. Az ügyvédek pedig jogalkalmazók, így a mozgásteret az írott jog valamennyire behatárolja, de azon belül szabadon lehet gondolkodni, mozogni. Bírónak csak summa cum laudéval mehetnek az egyetemről a jogászok, folyamatos képzést kapnak a bírói akadémiától. A bírói szuverenitás megvan tehát, ezért is lázadtak fel, hogy egy olyan igazgatási vezetőjük van, aki ezt a szuverenitást nem tartja tiszteletben.  A Kúria elnöke is mindig adekvátan szólal meg, pedig őt is a NER nevezte ki.

– Ez azért is nagyon fontos, mert a kormány nem tűri az autonómiát, akár a civilekről, akár a bíróságokról van szó. Most már az alaptörvénybe is bekerült, hogy létre kell hozni a közigazgatási bíróságokat.

– A civil szervezeteket azért támadják politikai kommunikációval és most már konkrét jogszabályokkal is, mert az ott dolgozó fiatalokat látják a későbbi, potenciális politikai ellenfelüknek. A bíróság önálló hatalmi ág, ami nem passzol a rendszerbe, hiszen minden más intézmény valahogy be van kötve a párthoz.

– Bár voltak rá kísérletek csak nem sikerült.

– Nem sikerült. De a Magyar Nemzeti Bankot, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket és az ügyészséget sikerrel bedarálták, és akkor még szót sem ejtettünk a köztársasági elnöki intézményről. Áder János köztársasági elnök hivatalvezetőjéhez mi is elmentünk a CEU-törvény miatt. Találkoztunk vele a hivatalában, kértük, hogy ne írja alá ezt a törvényt, mert az sérti az alaptörvényben is rögzített egyetemi autonómiát.  Az elnök jogász. Megőrizhette volna a szuverenitását, ha nem írja alá, mert lett volna ehhez szakmai alapja.

– Ő harcostárs.

– Ez nagy csalódás volt számunkra, mi tényleg hittünk abban, hogy szakmai érvek alapján tud döntést hozni.

– Mit szól ahhoz, hogy Handó Tünde hazaárulónak nevezi azokat a bírókat, akik ellenezik a bírósági rendszer átalakítását?

– Az ember tudja, hogy ez politikai kommunikáció, amit elválaszt a valóságtól. De ez ezzel együtt sem volt átgondolt mondat, ráadásul kontraproduktív.

– Van szakmai indoka a közigazgatási bíróságok létrehozásának?

– A Kúria olyan legfelsőbb bírói szerv, amely hoz jogegységi döntéseket, és olyan döntéseket, amelyek irányadóak az alsóbb bíróságok számára. Ezek a döntések segítik átláthatóságot, például a tao-s ügyekben. Simán születtek döntések akár a magyar állammal szemben is. Ez egy jól működő rendszer. Nyilván furcsa a kormánypártnak, ha valaki nem úgy dönt, ahogy a parlamenti többség azt helyesnek gondolja. Az a kérdés, hogy azok a bírák, akik a közigazgatásból érkeznek, hogyan fogják ezt a bírói éthoszt képviselni.

– Lehet korrekten csinálni ilyen keretek között? 

– A szándék nyilvánvaló, új rendszert akarnak létrehozni, de lehet, hogy a bírák a bírói székben fel merik vállalni a szuverenitásukat. A kormány azt akarja, hogy a jogszabályokat a törvények preambuluma vagy a miniszteri indoklás szerint lehessen csak értelmezni. Ha egy közigazgatási ügyben nem lehetne nyerni az állammal szemben, akkor nincs értelme a pályának. Nincs értelme az ügyvédi munkának sem. Mi bízunk a bírók függetlenségében. Ha olyan döntéssel találkozunk, ahol nem így jár el valamely bíró, fel fogjuk hívni erre a nyilvánosság figyelmét.

 

forrás: 168ora.hu


Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
© 2018 Minden jog fenntartva.

Weboldal készítés: WebQuest