Ügyvédfórum oldalunkon szeptember 27-én közzétettünk egy cikket, amiben összegeztük a BÜK tisztújítási előkészületeit és azt a sokrétű és eleven, színes egyéni kezdeményezést, ami a tagság és különböző szakmai-érdekvédelmi csoportosulásai részéről segíti ezt a folyamatot, főként a kamarai posztokra történő jelentkezők bemutatásával, bemutatkozásával. Ebben a közleményben tettük közzé azt a 21+1 kérdéscsokrunkat, amivel mi is segíteni szeretnénk a kamarai tagságot a jobb tájákozódásban. Csak annyit kértünk - s kérünk a jövőben is - a válasszal bennünket megtisztelő ügyvédektől, hogy a) a kérdésekre adandó válasz lehetőleg rövid és tömör legyen, b) a kérdésekre adandó válaszadás tetszőleges, arra válaszoljon, amire kedve van, c) kérdések sorrendje tetszőleges, úgy válaszoljon rájuk, abban a sorrendben, ahogy a legjobbnak látja (természetesen kivéve azokat az egymást kiegészítő kérdéseket, amelyek logikusan összetartoznak).
A következőkben közzé tesszük dr. Katkó Anna (képünkön) által megküldött válaszokat. (Életrajza a BÜK hivatalos honlapján, a zárt oldalon olvasható.)
Elnökhelyettesnek, MÜK küldöttgyűlési tagnak, elnökségi tagnak, ellenőrző bizottság elnökének jelentkezett.
1. Hogyan határozná meg: mi az ügyvéd?
Az ügyfél kiterjesztett karja.
2. Ügyvédnek lenni: kenyérkereső foglalkozás, szolgáltatás, szakma, hivatás?
Hivatás és passzió.
3. Hogyan határozná meg az ügyvédség helyét az igazságszolgáltatás rendszerében?
Fontos szerepe van, de ezen szerepét egyrészt az igazságszolgáltatás résztvevői, másrészt a „jogkeresők” nem ismerik el.
4. Vannak-e az ügyvédi tevékenységnek Ön szerint sajátosan magyar vonatkozásai? Ha igen, melyik legfontosabbat emelné ki?
Ügyfeleink nem tartják természetesnek azt, hogy az ügyvédi tevékenységért fizessenek.
5. Mi a szerepe Ön szerint a nagy nemzetközi ügyvédi szervezeteknek?
Összekötő kapocs a külföldi és magyar ügyfelek között.
6. Mi az ügyvédi kamara szerepe az ügyvédi tevékenység/hivatás megélésében, gyakorlásában?
Szakmai irányítás, érdekképviselet, közfeladatok ellátása.
7. Vannak, akik azt gondolják: az ügyvédi kamara fölösleges intézmény. Mondjon három érvet, amellyel az ellenkezőjéről kívánná meggyőzni őket?
Lásd 6. pontban leírtak.
8. Ha Ön szerkesztené ezeket a kamarai orgánumokat: a Pesti Ügyvédet, az Ügyvédek Lapját és a BÜK elektronikus hírlevelét, milyen fontosabb tartalmi változásokat vezetne be?
Papír alapú újság helyett elektronikus formában küldeném az első kettőt.
9. Alaposan áttanulmányozta és ismeri már az Ügyvédi tevékenységről szóló törvényt (Üttv.-t)?
Igen.
10. Mi az, ami Ön szerint kihagyható-kihagyandó lett volna az Üttv.-ből?
Egyenlőre friss a jogszabály. De biztos, hogy az ügyvédi meghatalmazás elfogadására nem lett volna szükség, ez ellentmond annak, hogy a meghatalmazás címzett egyoldalú jognyilatkozat.
11. Mit tart az Üttv. legfontosabb eredményének?
Egyelőre semmilyen pozitív eredményt nem látok.
12. Ön szerint mi a Budapesti Ügyvédi Kamara szerepe, súlya a honi ügyvédség életében?
A legnagyobb létszámú területi kamara ezért nagy a felelőssége a tagságával és többi területi kamarával szemben. A kamarai szabályzatok alkotásánál a budapesti kamara tapasztalatát, véleményét figyelembe kellene venni.
13. Hogyan sorolná fontossági rendbe a BÜK előtt álló tennivalókat, vagy mit emelne ki a három legfontosabbként az alábbiak közül: tagdíjcsökkentés, kötelező továbbképzés rendszerbe állítása, klubélet felfrissítése, a tagság minél részletesebb tájékoztatásának megszervezése, a kamarai informatikai rendszer továbbfejlesztése, a kamarai hivatali ügyintézés korszerűsítése, az ügyvédi biztosítás, nemzetközi kapcsolatok tovább építése, bővítése?
Tagság tájékoztatása, az informatikai rendszer és ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó adminisztratív tevékenység csökkentése, kötelező oktatás.
14. Mi hiányzik Ön szerint a fenti felsorolásból? Megnevezne ezekből hármat?
Adminisztratív teher csökkentése.
15. Mit üzenne azoknak az egyéni ügyvédkollégáknak, akik az idősebb korosztály tagjaiként kétségbeesve tapasztalják: egyre kevesebb esélyük van lépést tartani az informatikai technológiai fejlődésnek az igazságszolgáltatás terére való robbanásszerű megjelenésével, megértésével, alkalmazásával?
Türelem, próbálja mindenki képezni magát és ne negálja a technikai újdonságokat.
16. A BÜK életében mi az a három legfontosabb terület, amire Ön szerint a legtöbb költségvetési forrást kellene a kamarának biztosítania?
Oktatás, fiatal ügyvédek számára külföldi pályázatok felkutatása – esetleges támogatás, a kamara épületállagának megőrzése.
17. Ha szavaznia kellene, hogyan döntene: a kamara választott tisztségviselői között a nők arányát kvótarendszerrel kellene biztosítani (ez esetben mi lenne a követendő arány?), vagy ilyenre nincs szükség, mivel a tisztségre jelölt nemétől függetlenül értékelendő: alkalmas-e az adott feladatra, avagy nem?
Nem értek egyet azzal, hogy az új szabályozás nem tartalmazza az ún. női kvótát. A kamara tisztikarában minimálisan 20% lenne helyesen a nők aránya. Az ügyvédek között a 40-45 év közötti korosztályban a nők aránya meghaladja az 50%-t.
18. Hogyan látja a kamarai taggá lett jogtanácsosok helyét, szerepét és jövőjét a kamarai struktúrában?
Valószínű, hogy több évnek kell eltelnie, hogy ezt felelősen értékelhessük. Magam is jogtanácsosi munkaközösség tagjaként lettem ügyvéd – nem bántam meg, sokat tanultunk egymástól.
19. Ismeri-e Ön, hogy miként vélekedik az átlagos hazai közvélemény az ügyvédségről?
Téves elképzelése van a közvéleménynek. Az ügyvédekről szóló szappan operák (amerikai) egész más színben mutatják meg az ügyvédi munkát stb. Ez természetes, hiszen más a jogrendszer, más a politikai és társadalmi rendszer.
20. Meg van-e elégedve azzal a társadalmi fogadtatással, amiben a hazai ügyvédség részesül?
Általánosságban nem lehet erről beszélni, hiszen Magyarországon még nem terjedtek el az ún. ügyvéd viccek. Én nem tapasztaltam negatív fogadtatást, azért mert ügyvéd vagyok.
21. Ha nem, mit tenne annak érdekében, hogy változtasson azon?
-
22. Mi az, amit mindezeken túlmenően fontosnak tartana elmondani az ügyvédség és a BÜK jövőjével kapcsolatban?
Mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy az ügyvédség részt tudjon venni a jogalkotásban.
Forrás: Ügyvédfórum