Hogyan szerezhet a külföldi befektető tulajdonjogot?


"2020. május 26. napjától jelentős változás állt be a külföldi befektetések tekintetében a 227/2020. (V. 25.) Kormány rendelet alapján. Az új jogszabály rendelkezéseit a hatálybalépését követően létrejött jogügyletek esetén kell alkalmazni, és a kötelezettségek előreláthatóan 2020. december 31. napjáig állnak fenn. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló T/10748 törvényjavaslat feltehetően hasonló tartalommal, törvényi szinten is meg fogja erősíteni a lentieket.

A rendelet célja a stratégiai jelentőségű szektorokban tevékenykedő magyar gazdálkodók védelme a hazai gazdaságra káros hatású, a gazdaságfejlesztést veszélyeztető külföldi felvásárlásoktól. A jogszabály alapján meghatározott esetekben csak miniszteri engedéllyel szerezhet külföldi befektető magyarországi székhelyű gazdasági társaságban befolyást.

Kik a bejelentésre kötelezett külföldi befektetők?

A rendelet értelmében külföldi befektetőnek minősül az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, továbbá minden olyan jogi személy vagy szervezet, amelyben az ilyen külföldi jogi személynek vagy szervezetnek többségi befolyása áll fenn. Azaz a bejelentési kötelezettség fennáll akkor is, ha a befolyás közvetve áll fenn, azaz például egy magyarországi, vagy Európai Uniós országban bejegyzett társaságon keresztül.

Többségi befolyás alatt az értendő, ha a befektető (ideértve közeli hozzátartozóit megillető szavazati jogot is) a szavazatok több mint felével rendelkezik az adott jogi személyben vagy szervezetben, illetve az is, ha a vezető tisztségviselők/felügyelőbizottság tagjainak többségét jogosult megválasztani vagy visszahívni, vagy a jogi személy más tagjai külön megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak. A bejelentés során a tulajdonosi szerkezet megállapíthatóságához szükséges információt az eljáró miniszter rendelkezésére kell bocsátani.

Fontos kiemelni, hogy többségi részesedésszerzés esetén az EU-ban, EGT-ben és Svájcban bejegyzett jogi személyek tulajdonszerzése is bejelentés-köteles – amely feltehetően akkor is alkalmazandó, ha egyébként magyar magánszemély rendelkezik az adott jogi személyben, szervezetben többségi befolyással.

Melyek a befektetési korlátozásban érintett stratégiai társaságok, ágazatok?

A rendelet meghatározza azon céltársaságok körét, akikben a tulajdonszerzés / befolyásszerzés bejelentés-köteles. Az adott társaságnak magyarországi székhelyűnek kell lennie, társasági forma tekintetében a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság vagy nyilvánosan működő részvénytársaság esik a jogszabály hatálya alá, feltéve, hogy a céltársaság tevékenysége a szabályozás szerinti ágazatokba tartozik.

Az érintett ágazatok közé tartozik például az energia-, a közlekedés, a kommunikáció, pénzügyi szektor, kritikus infrastruktúrák és technológiák, vagy az élelmiszerbiztonság. A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek részletes felsorolását a melléklet tartalmazza, amelyet a céltársaság bejegyzett tevékenységi köreivel össze kell vetni. A jogszabály a gyártással, kereskedelemmel és szolgáltatások nyújtásával foglalkozó céltársaságokat is széles körben érinti, hatálya alá tartozik például a vegyi, egészségügyi, építőipari, hulladékgazdálkodási, vendéglátási szektor is.

Milyen ügyletekre terjed ki a befektetési korlátozás?

A rendelet hatálya alá tartozó jogügyletek köre igen széleskörű. Bejelentés-kötelesnek minősül bármely szerződéskötés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági határozat, amely az alábbiakra irányul:

  • tulajdoni részesedés részben vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen – ideértve az apportálást is –, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházására irányuló ügylet,
  • tőkeemelés,
  • átalakulás, egyesülés, szétválás,
  • átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása, vagy
  • részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása,

feltéve, hogy az a következőket eredményezi:

  • külföldi befektető, vagy az EU, EGT tagállamban, illetve Svájcban bejegyzett jogi személy, vagy szervezet többségi befolyást szerez a céltársaságban (ideértve az ezt lehetővé tevő kötvény, illetve haszonélvezeti jog megszerzését is),vagy
  • külföldi befektető közvetlenül, vagy közvetetten (más személyen keresztül) legalább 10%-os részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot, vagy
  • külföldi befektető 15%-os, 20%-os vagy 50%-os arányt elérő részesedést szerez, vagy
  • a tranzakcióval a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot.

A rendelet kiterjed a külföldi befektető részére a jogszabály szerinti stratégiai ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések átruházására és eszközök használati vagy működtetési jogának átengedésére (üzemeltetési jog átadása) vonatkozó szerződésre is. Ennek megfelelően eszközök, vagy ingatlan átruházása, üzemeltetési jog átadása esetében nem csak a szerző fél külföldi mivoltát és a tulajdonos tevékenységét kell vizsgálni, hanem azt is, hogy az adott eszközt, ingatlant milyen célra hasznosítják (akár az ingatlan, eszköz tulajdonosától eltérő személy).

A rendelet kiterjed az eszközök biztosítékba adására is, amely így a finanszírozó banki biztosítéki feltételekben és gyakorlatban is változásokat, nehézségeket okozhat (továbbá a banki tulajdonosi szerkezet külföldi jellegére vonatkozó vizsgálatot is szükségessé tehet). A jogszabály hatálya azonban nem terjed ki a végrehajtási és felszámolási eljárásban történő tulajdonjog átruházásra, valamint a már óvadékban lévő részvények tulajdonjogának az óvadék érvényesítése következtében történő tulajdonjog-átszállása esetére.

A befektetés engedélyezési eljárása, jogorvoslat

A jogügyletről a létrehozását követő 10 napon belül a külföldi befektető (üzemeltetési jog átadása esetén a külföldi befektető és az üzemeltetési jogot megszerző) köteles bejelentést tenni a belgazdaságért felelős, innovációs és technológiai miniszter felé. Az elektronikus bejelentési eljárásban kötelező a jogi képviselet.

A miniszter vizsgálja többek közt, hogy:

  • a tulajdonszerzés esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése (különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára),
  • a bejelentő nem az Európai Unióhoz tartozó állam közigazgatási szervének ellenőrzése alatt áll-e,
  • a bejelentő biztonságot vagy közrendet érintő tevékenységben már érintett volt az Európai Unió egyik tagállamában,
  • vagy komoly kockázata áll-e fenn annak, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.

A miniszter döntését (tudomásulvétel, vagy a jogügylet megtiltása) 45 napon belül hozza meg, amely határidő legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A tiltó döntést a miniszter indokolni köteles, és a döntés közigazgatási nemperes eljárásban megtámadható a Fővárosi Törvényszéken. Természetesen a bejelentés tudomásul vétele nem mentesít az egyéb bejelentési vagy engedélyezési kötelezettségek (pl. versenyhivatali eljárás) alól.
Bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményei

A bejelentés elmulasztása esetén a miniszter hivatalból folytat le ellenőrzést (a tudomásszerzést követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tulajdonszerzést követő ötéves határidőn belül),amelynek során a jogügyletet tudomásul veheti, vagy megtilthatja. Ezen felül a miniszter bírságot szabhat ki, amely a tranzakció értékének kétszereséig terjedhet, minimumösszege magánszemély esetén 100.000 forint, míg jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a céltársaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át kell meghaladnia.

Társasági jogi, cégjogi intézkedések

A részvénykönyvbe vagy tagjegyzékbe a miniszteri tudomásul vételéig nem jegyezhető be a rendelet hatálya alá tartozó jogügylettel érintett külföldi befektető és a tagi jogokat nem gyakorolhatja. Vagyis a tudomásul vétel egy újabb kvázi tranzakciózárási-feltételt jelent, amelyet a tranzakciós dokumentumokban ennek megfelelően javasolt strukturálni.

A cégbíróság előtti változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy az adott társaság stratégiai társaságnak minősül, továbbá csatolni kell a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását.

Semmisnek minősül bármely olyan jogügylet, amelyet a tiltás ellenére hoztak meg, továbbá a cégbíróság a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli. A rendelet értelemszerűen nem rendezi ilyen esetre az érintett felek között felmerülő kérdéseket sem, amelyeket így a szerződésben szükséges szabályozni.

Nyitott jogalkalmazási kérdések

A rendelet szabályai kapcsán több olyan kérdés merül fel, amelyre a szabályozás jelenleg nem ad egyértelmű választ, ezek közül néhányat érdemes megemlíteni.

  1. A kormányrendelet például nem ad részletesebb iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a felsorolt stratégiai jellegű tevékenységeknek ténylegesen folytatott tevékenységnek kell-e lenniük, valamint arra sem, hogy ha valamely tevékenységet kiegészítő jelleggel folytat egy vállalkozás, úgy alkalmazni kell-e rá a rendelet szabályait. Emiatt szigorú értelmezés mellett álláspontunk szerint minden olyan vállalkozás kapcsán felmerülhet a bejelentési kötelezettség, amelynek a tevékenységi körei között a rendelet szerinti listában szereplő tevékenység szerepel. Nyilvánvalóan ezen felül azt sem könnyű megítélni adott helyzetben, hogy eszköz átruházás esetén vajon az adott eszköz mikor minősül a kérdéses tevékenység folytatásához nélkülözhetetlennek.
  2. Emellett kérdéses, hogy 350 millió forintos értékhatár megállapításakor a befektetés összértéke tekintetében mit kell alapul venni. Itt felmerülhet az adott megszerzett részesedés ellenértéke, az arra jutó tényleges cégérték vagy akár a teljes cég értéke is. Álláspontunk szerint elsődlegesen a megszerzett részesedés értékét kell figyelembe venni.
  3. Kétséges továbbá, hogy alkalmazandó-e a rendelet olyan esetekben, amikor már eleve többségi tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos szerez egyébként a rendelet által szabályozott mértékű többlet-részesedést közvetlen módon. Ennek megfelelően kérdéses az is, hogy cégcsoporton belüli átstrukturálások esetén, amikor a közvetett módon többségi befolyással rendelkező, végső külföldi befektető személye nem változik, abban az esetben is alkalmazandó-e a rendelet.
  4. Egyelőre nem egyértelmű, hogy amennyiben a felek már a részesedés átruházására vonatkozó szerződésüket a hatálybalépést megelőzően megkötötték, azonban a zárásra, tulajdonjog átszállására még nem került sor, úgy a rendelet alkalmazandó-e.
  5. Kérdéses az is, hogy többes állampolgárság esetén alkalmazandó-e a rendelet, illetve hogy nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényeivel történő kereskedés esetén mennyiben alkalmazható az.

Hogyan tervezhetők a tranzakciók, befektetések ebben a helyzetben?

A nyitott kérdések ellenére megállapítható, hogy a rendelet jelentős többlet-terhet eredményezhet a nem csak vállalat-felvásárlások, hanem akár már meglévő tulajdonosok közötti átstrukturálások, illetve eszköz- (ingó vagy ingatlan),üzletág- átruházások esetén is. A szabályozás széles körben alkalmazandó, ezért minden folyamatban lévő, vagy tervezett felvásárlás, részesedésszerzés kapcsán vizsgálni szükséges, hogy a bejelentési kötelezettséget teljesíteni kell-e, amennyiben az ügyletben közvetlenül vagy közvetve külföldi befektető vesz részt.

Emiatt javasolt a folyamatban lévő felvásárlási ügyletek esetén áttekinteni a konkrét tranzakció körülményeit és a szabályozás potenciális hatását az ügylet zárására. A jövőbeni – akár „share deal”, akár „asset deal” keretében megvalósuló – tranzakciók kapcsán is figyelni kell az eljárással összefüggő kockázatokra és költségekre is. Ennek megfelelően a tranzakciós szerződéses rendszer kialakítása során a jogszabály miatt indokolt lehet a finanszírozásra, zárásra, fizetéses határidőkre és a tranzakció megszüntetésére vonatkozó feltételekre vonatkozó, speciális szerződéses feltételrendszer kialakítása."

Szerző: dr. Szűcs Bálint az RSM Hungary partnere, adótanácsadó. 

Forrás: www.ado.hu

 


Adatvédelmi tájékoztató

Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
© 2020 Minden jog fenntartva.

Weboldal készítés: WebQuest