Dr. Lőrik József: Szabálysértés lett a kijárási korlátozások megszegése

Az eredeti cikk erre a linkre kattintva érhető el.
Szerző: dr. Lőrik József

A különböző rendészeti jellegű tartózkodási tilalmak betartását (és betartatását) az államok még békeidőben is büntetésekkel biztosították. Rendkívüli jogrend idején a rendészeti jellegű tartózkodási tilalmak bevezetése gyakoribbá válik.

 2020. március 28. napján hatályba léptek a ‒ más államokból már ismert ‒ kijárási és szociális érintkezési korlátozások, amelyeket a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet (71. számú rendelet) tartalmaz. Ezeknek a szabályoknak a betartását a Kormány úgy kívánja elérni, hogy azok megsértését a kormányrendelet szabálysértésnek minősíti.

Szabálysértést nem csak törvény határozhat meg? 

Elméletileg valóban, de ez egy különleges jogi megoldás. A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 1. § (1) bekezdésétől fakadóan szabálysértést csak törvény határozhatna meg.A veszélyhelyzetben kihirdetett Kormányrendelet azonban az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. Erre az Alaptörvény által engedélyezett eltérésre a rendelet szövege utal is.

Akkor ezek szerint most kijárási tilalom van Magyarországon?

A válasz egyértelműen nem. A 71. számú rendelet célzottan nem kijárási tilalmat, hanem „csak” kijárási korlátozást vezet be. Ennek lényege, hogy a lakóhely elhagyása nem tilos, de arra csak alapos indokkal kerülhet sor. A jogszabály alkalmazásában a kijárás a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyását is jelenti. E fogalomból adódóan lakóhelyén (bejelentett lakcímén), akár (bejelentett vagy be nem jelentett) tartózkodási helyén is tartózkodhat valaki a jogszabály megsértése nélkül.

A magánlakás kitételre tekintettel a tartózkodás megengedett akár bérelt lakásban (bejelentkezés nélkül), akár saját vagy más személy hétvégi házában is. A 71. számú rendelet alapján tehát nincs olyan kötelezettség, amely szerint a polgárnak a lakcímére (bejelentett tartózkodási helyére) kellene visszatérnie. A kivételek (az alapos indokok) körét a 71. számú rendelet kimerítően (több mint 21 esetkört) nevesítve meghatározza. Ilyen pl. a munkavégzés, az élelmiszerüzletben történő vásárlás, illetve a háziállat közterületi sétáltatása. Az alapos indokok köre jelenleg igen méltányos, ide tartozik pl. a manikűrös szolgáltatások igénybevétele is.

Alapos indok a munkavégzéshez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás is. Így a magánlakás akkor is elhagyható, ha ilyen üzletben valaki nem munkavégzés, hanem hobbija céljából szeretne kertész-szerszámot venni.

Sőt a barkácsáruház a rendelet szövege szerint akkor is meglátogatható, ha valaki ott nem is műszaki cikket (építőanyagot vagy építési eszközt) kíván vásárolni, hanem egy kerti bútort.Az alapos indok egyik esete az egyéni szabadidős sporttevékenység, illetve szabadidős célú gyalogos közlekedés (azaz a séta). Erre elsősorban külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – kell sort keríteni.

Milyen okból hagyhatom el az otthonomat?

• a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az  ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás,
• napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése,
• az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna),
• az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés az 5. § szerint,
• a házasságkötés és a temetés szűk családi körben,
• a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben (a továbbiakban: élelmiszerüzlet) történő vásárlás,
• a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (illatszert, a  drogériai terméket, a  háztartási tisztítószert, a  vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító) üzletben (a továbbiakban együtt: drogéria) történő vásárlás,
• az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben történő vásárlás,
• a mezőgazdasági üzletben történő vásárlás, ideértve műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat,
• a piacon, a helyi termelői piacon (a továbbiakban együtt: piac) történő vásárlás,
• a gyógyszert, a  gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (a továbbiakban együtt: gyógyszertár) történő vásárlás,
• az üzemanyag-töltőállomás felkeresése,
• a dohányboltban történő vásárlás,
• a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele
• a szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások igénybevétele,
• a gépjármű- és kerékpárszerviz, a mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele,
• a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele,
• a legszükségesebb esetben a  személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele,
• az állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása, az állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása,
• a szülői jogok és kötelezettségek,
• a hitéleti tevékenység, továbbá
• a  magáról gondoskodni nem tudó, vagy segítéségre szoruló személy (például kiskorú személy, idős személy és beteg személy) részére történő segítségnyújtás azzal, hogy eközben mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.

Van olyan hely, ahol tilos tartózkodni?

A rendelet szerint vendéglátó üzletben kizárólag az ott foglalkoztatottak tartózkodhatnak. E szabály alól csak az elvitel céljára alkalmas ételek kiadása és szállítása céljából történő tartózkodás képez kivételt.

Milyen szabályok vonatkoznak a szociális érintkezésre?

A 71. számú rendelet részben a szociális érintkezésre vonatkozó korlátozásokat is bevezet. Mindenki köteles „más emberekkel, akikkel nem él közös háztartásban „a szociális érintkezést […] a lehető legkisebb mértékűre korlátozni”. A szociális érintkezés tehát nem tilos, hanem azt a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni. Ennek alapján a rokonok vagy barátok meglátogatása nem tilos, de ha az méltányolható indok nélkül (pl. kizárólag közös szórakozás végett) történik, akkor az a rendelet megsértését jelenti. Nyilvánvalóan ennek megállapítása praktikus akadályokba ütközik, így a rendelet ezen része inkább a polgárokat a felelős magatartás irányába orientáló normaként tekinthető.

A rendelet bevezeti az egymástól való másfél méteres távolságtartás kötelezettségét is. Ez sem abszolút magatartási szabály, hanem csak lehetőség szerint érvényesül. Így pl. egy üzletben annak kialakításából eredően az eladótól vagy a pénztárostól nem mindig lehet pl. 1,5 nagyobb távolságot tartani. Ez alól egyedüli kivétel az egyéni szabadidős sporttevékenység, illetve szabadidős célú gyalogos közlekedés (azaz a séta), ennek során ugyanis másoktól kötelezően (azaz nem csak lehetőség szerint) kell legalább másfél méter távolságot tartani.

A szociális érintkezésre vonatkozó korlátozások és a távolságtartás kötelezettsége nemcsak közterületekre, hanem a tömegközlekedésre, üzletekre, munkahelyekre, sőt magáncélú összejövetelekre is vonatkoznak. Egyedüli kivételt ezek alól a közös háztartásban lakók kapcsolata jelent.

Milyen rendelkezést tartalmaz a rendelet az idősebb korosztály védelme érdekében?

A 71. számú rendelet külön tartalmaz az idősek (a 65. életévét betöltöttek) védelmét célzó rendelkezéseket. Az ilyen életkorú személyek az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatják.
Ebből következően az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra előtt és 12.00 óra után nem látogathatják. A többi üzletet (így pl. dohányboltot, fodrászt, műtrágyát értékesítő üzletet) az idősek ezen időbeli korlátozás nélkül látogathatják, ha betartják a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet rendelkezéseit. A 65. életévét betöltöttekre azonban a szociális érintkezési tilalmak ekkor is vonatkoznak, így lehetőség szerint kötelesek 1,5 méter távolságot tartani egy élelmiszerüzletben egymástól, illetve dohányboltban másoktól.

Ezzel összefüggésben a rendelet azt is kimondja, hogy az élelmiszerüzletben (drogériában, piacon vagy gyógyszertárban) 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben az ott foglalkoztatottak kivételével kizárólag a 65. életévét be töltött személy tartózkodhat. Ez a 65. életévét be nem töltött személyek tekintetében tartózkodási tilalomként érvényesül, ami összességében kizárólagos vásárlási lehetőséget jelent az idősek számára.

Mikor, milyen esetben követek el szabálysértést?

A kijárási korlátozások megszegése szabálysértésnek minősül, amelynek elnevezése nincs, azt a továbbiakban a kijárási korlátozások megsértésének nevezhetjük. Ezt a szabálysértést az követi el, aki „rendeletben meghatározott korlátozó intézkedéseket megszegi”. Így:

• alapos ok nélkül hagyja el a magánlakását,
• tömegközlekedési eszközön máshoz másfél méternél szükségtelenül közelebb megy,
• kiskorú gyermekét annak barátjával való találkozóra kíséri,
• egyéni szabadidős sporttevékenységet vele nem közös háztartásban élővel együtt végez,
• 65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet 9.00 óra előtt látogatja,
• 65. életévét be nem töltött személy az élelmiszerüzletben vevőként 9.00 óra és 12.00 óra közötti tartózkodik.

Milyen szankcióra számíthatok, ha megszegem a kijárási korlátozás szabályait?

A kijárási korlátozások megsértésének szabálysértése esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

Ezen szabálysértési esetén is lehetőség van helyszíni bírság kiszabására a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben. A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet.

Helyszíni intézkedés során a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben szóbeli figyelmeztetést is alkalmazhat, ha az elkövetett cselekmény oly csekély mértékben veszélyes a társadalomra, hogy még a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen. Az erre vonatkozó rendelkezéseket (Szabs tv. 39., 99. és 100/A. §) ugyanis a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet nem írta felül.

Ki folytatja le a szabálysértési eljárást?

A kijárási korlátozások szabálysértésének elbírálására az általános hatáskörű szabálysértési hatóság, azaz a Szabs tv. 38. § (1) bekezdése alapján a rendőrség jogosult. Ez a megoldás jelen szabálysértés esetén azért is célszerű, mert a korlátozó intézkedések betartását is elsősorban a rendőrség ellenőrzi.

A kijárási korlátozás betartásának ellenőrzésében a katonai rendészet vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagja is részt vehetnek, a szabálysértési szankciót azonban csak a rendőr alkalmazhat (kezdeményezhet).