A jogi szabályozás alapvetően két részre oszlik:
- külön törvény szabályozza az EU-s állampolgárok helyzetét, rájuk könnyebb, egyszerűbb szabályok vonatkoznak, és
- külön törvény a nem EU-s állampolgárok helyzetét: az ő beutazásukkal, tartózkodásukkal szemben szigorúbb feltételeket támaszt minden EU-s tagállam.
Mivel Ukrajna nem EU-s tagállam, az állampolgárai u.n. harmadik országbeli állampolgárok, ők tehát nagyobb kontroll alatt állnak, a szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk.
Magyarország területére való beutazás és az itt tartózkodás a harmadik országbeliek (nem EU-s) külföldiek részére nem “alanyi jog”, hanem alapvetően engedélyköteles: minden állam jogosult eldönteni, hogy kit és milyen feltételekkel enged be az országba.
A beutazás és az itt tartózkodás szempontjából a kialakult helyzetben a legfontosabb engedélyek a vízum, és a tartózkodási engedély.
A letelepedési engedély, amely állandó tartózkodásra jogosít, csak hosszabb, főszabály szerint 3 év jogszerű tartózkodás után kérelmezhető. Az állampolgárság megszerzése pedig a főszabály szerint egymásra épülő eljárások (tartózkodási engedéllyel, letelepedési engedéllyel való itt tartózkodás) folyamatának a végső állomása: aki állampolgára egy országnak, az oda bármikor beutazhat, és ott tartózkodhat. Ezek az eljárások a kialakult helyzet kezelése szempontjából nem lényegesek, de a magyar-ukrán kettős állampolgárok esetén van jelentőségük, mert aki magyar állampolgár (is), az nem kaphat menedékes státust, állampolgárként utazhat be és tartózkodhat az országban, szabadon létesíthet lakcímet és vállalhat munkát.
A vízumok és a tartózkodási engedélyek alapvetően a tartózkodás időtartama körül forognak. Az u.n. rövid idejű tartózkodásra jogosító engedélyek a vízumok, huzamosabb tartózkodásra pedig az u.n. tartózkodási engedélyek jogosítanak.
A rövid idejű tartózkodás alatt alapvetően a legfeljebb 90 napos tartózkodás lehetőségét értjük, bizonyos időtartamon (a belépéstől számított 180 napon) belül (ezek az u.n. C tipusú vízumok). Ezen kívül most fontosak még átutazó vízumok, repülőtéri tranzit vízumok is. Ezek az ország területén való áthaladásra jogosítanak, és az ország elhagyásáig lehet velük itt (repülőtér kijelölt részén) tartózkodni.
Huzamos tartózkodás alatt - 90 napot meghaladó tartózkodást értjük.
Míg a vízumok kérdését alapvetően Eu-s rendeletek szabályozzák, a tartózkodási engedélyek esetén nagyobb szerepet kap a nemzeti szabályozás (mely állam milyen feltételekkel (jogcímen) enged hosszabb tartózkodást).
A vízumok esetén fontos, hogy van schengeni vízum, vagy másképpen az u.n. egységes vízum: aki ilyet kap, az a schengeni térségben szabadon mozoghat (ez a fő esete a vízumoknak), és van u.n. korlátozott területi érvényességű vízum (egy vagy több álamon belüli tartózkodást, mozgást tesz lehetővé). A legnépszerűbb a schengeni vízum.
Vannak államok, akinek polgárai vízum nélkül jöhetnek be és rövid ideg (maximum 90 napig) tartózkodhatnak a Magyarországra. Ezekről az államokról a Konzuli Szolgálat honlapján tájékozódhatunk ezen a linken: Vízummentesség Magyarországra történő beutazás esetén.
A lényeg az, hogy Ukrajna állampolgárai vízummentesen utazhatnak be (ukránok esetén további feltétel, hogy rendelkezzenek biometrikus útlevéllel), és legfeljebb 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak Magyarországon, illetve a schengeni térségben. Ez a szabály teszi lehetővé, hogy továbbutazzanak Európába.
Schengeni vízummentesség nemcsak az ukránokat illetheti meg: más, olyan harmadik országbeli állam állampolgára is menekülhetnek Ukrajnából, akik rendelkezhetnek vízummentességgel. Ők is szabadon tartózkodhatnak és mozoghatnak a schengeni térségen belül 90 napig. A Konzuli Szolgálat által közzétett weboldalon szereplő vízummentes országok esetén fontos figyelni arra, hogy a magánútlevéllel (M betű) rendelkezők is jogosultak legyen mentességre, ne csak a szolgálati (SZ) és diplomata (D) útlevéllel rendelkezők .
A beutazáshoz, továbbutazáshoz természetesen nem szükséges vízum az EU-s államok polgárainak sem.
Esetkör: menekülő ukránok, akiknek nincs biometrikus útlevele, illetve menekülő nem ukránok, akik jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában
Az Ukrajnából menekülő ukrán/nem ukrán állampolgárokat a magyar hatóságok beengedik Magyarország területére (illetve átengedik) akár van útlevelük, akár nincs. A személyazonosságot, állampolgárságot természetesen egyéb okmánnyal igazolni kell.
Az útlevéllel nem rendelkezőket a hatóság regisztrálja, nyilatkoztatja, és ha menni akar, továbbengedi, nem tartóztatja fel. Ez a helyzet az esetek döntő többségében.
A nyilatkoztatás - az erre célra szolgáló formanyomtatványon az alábbi kérdésekre - vonatkozik:
- személyazonosítás: felveszik a személyi adatait, a bemutatott okmányok adatait, fénykép készül és újlenyomatot vesznek.
- nyilvántartják a határátlépés helyét és idejét,
- nyilatkoztatják, hogy van -e Magyarországon szálláshelye ( hol),
- igényel e ideiglenes védelmet, és
- vele együtt hány fő kiskorú, illetve nagykorú személy jött, akiknek adatlapja külön csatolandó
Gyakori, hogy hiányzik az útlevél, vagy az együtt menekülő családtagok közül nincs mindenek útlevele: előfordulhat, hogy eleve nem volt kész az útlevelük, amikor hírtelen útra kellett kelni, csak személyi igazolványuk van, vagy a felnőtt rendelkezik útlevéllel, de a vele utazó a gyereknek csak a születési anyakönyvi kivonata van.
Akik nem igényelnek ideiglenes védelmet (menedékes státust), azokat továbbmehetnek (a legtöbben rokonaihoz, ismerőseikhez igyekszenek az EU-n belül, vagy még tovább (pl. volt aki New Yorkba ment Münchenen keresztül), de az is gyakori, hogy a rokonok jönnek értük a határra, megvárják őket és viszik tovább valamely EU-s államba). Akik igényelnek ideiglenes védelmet, határozott ideig maradhatnak Magyarországon.
Azok a menekülők, akik nem ukrán állampolgárok, de jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában alapvetően arra jogosultak, hogy a saját országukba (vagy más országba ahova mehetnek) visszatérjenek, és e célból továbbutazzanak az országon. nagy részük azonnal, gyakran szervezetten (külképviseletek, egyéb szervezetek segítségével) utazik tovább, ők rögtön a repülőtérre, állomásokra mennek. Egy részük rövid, átmeneti időre (1-2 hét) szeretne maradni, ők olyan dokumentumot kapnak a hatóságtól, amely ebből a célból lehetővé teszi az itt tartózkodást. Aki ennél valamivel hosszabb ideig maradna, menedékes státusért folyamodhat.
Azoknak a nem ukrán állampolgároknak, akik Ukrajnában sem tartózkodtak jogszerűen - Magyarország területét minél előbb el kell hagyniuk, menedékeskénti elismerésre nem tarthatnak igényt, alapvetően a saját államukba utazhatnak. Az ország elhagyásával kapcsolatos eljárást a hatóság megindítja.
Az idegenrendészeti, menekültügyi eljárásban elrendelhető a kijelölt helyen való tartózkodás abból a célból, hogy a szálláshelyén (megye tarületén) a külföldi elérhető legyen. A tartózkodási szabályok megszegése szabálysértés, ismételt jogsértés esetén pedig idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizet rendelhető el.
A menedékes jogállás alapvetően egy ideiglenes, határozott időre szóló védelmet biztosít, és ideiglenesen rendezi az itt tartózkodás jogcímét. Jelenleg 2022. június 1. napjáig áll fenn a védelem (de facto most ez is kb 90 nap), amelyet a jogalkotó meghosszabbíthat, és ebben az esetben automatikusan hosszabbítható az itt tartózkodás státusa is. Alapvetően a háború befejezése lehet az az időpont, amíg ez státus védelmet biztosíthat, külön döntés (védelem meghosszabbítása) esetén.
A menekült jogálláshoz képest - amely az arról való lemondásig vagy az állampolgárság megszerzéséig áll fenn, éppen ezért szigorúbban mérik - egyszerűbbek a státusz megszerzésének feltételei: elég annak igazolása, hogy valaki ukrán állampolgár (igazolható bármilyen okmánnyal, nem csak útlevéllel igazolható) és a háború elől menekül Ukrajnából (köztudomású tény), vagy nem ukrán állampolgár, de jogszerűen tartózkodott Ukrajnában, és onnan menekül. Előnye, hogy viszonylag rövid időre könnyen, méltányos elbírálás mellett megszerezhető, az elbírálás ideje alatt (45 nap) is jogszerű tartózkodást tesz lehetővé, és jogot ad szálláshoz - menekülttáborban (gyűjtőponton), gyereknek oktatásra, orvosi ellátásra, viszonylag csekély pénzügyi ellátásra is (nagyságrend: öregségi nyugdíjminimum, amely 28.500 HUF/2022).
Fontos, hogy nem kötelező menekülttáborban (gyűjtőponton) megszállni, bárhol máshol is lehet, de a hatóság elrendelheti a kijelölt helyen való tartózkodást.
Hátránya, hogy viszonylag rövid időre szól, és nem lehet vele külföldre utazni, és - ez talán a legfontosabb - munkavállalásra sem jogosít. Ez az oka annak, a legtöbben nem választják. A menedékes státusz azonban a legalapvetőbb igényeket kielégíti, és legelesettebbeknek igazi segítség lehet.
Aki a vízummentes tartózkodás időtartamán - 90 napon túl - is Magyarországon szeretne maradni, annak (huzamos) tartózkodási engedély iránti kérelmet kell előterjeszteni.
Itt már érdemes elgondolkodni azon, hogy ki miért (milyen jogcímen) szeretne itt maradni. Az egyik legfontosabb tényezők a munkavállalás lehetősége (mely tartózkodási cél esetén lehet vagy nem lehet munkát vállalni) és a családok egyesítése.
A, tartózkodás szempontjából a leggyakrabban az alábbi tartózkodási jogcímek (meghatározott célú tartózkodási engedélyek) jönnek figyelembe:
- munkavállalási célú tartózkodási engedély: azoknak, akik másra dolgoznak
- jövedelemszerzési célú tartózkodási engedély: azoknak, akik magukra dolgoznak
- humanitárius célú tartózkodási engedély: azoknak, akik alapvetően nem dolgozni jöttek, de kénytelenek, és ezzel az engedéllyel dolgozhatnak is,
- családegyesítési célú tartózkodási engedély: akik csatlakoznak valakihez (családtaghoz), aki már itt tartózkodik, vagy együtt jöttek vele.
Vannak más jogcímek is (tanulás, gyógykezelés, egyéb okból való tartózkodás stb), de ezeket most nem tartom annyira fontosnak.
Ha valaki jogszerűen tartózkodik Magyarországon, kérelmezheti az itt tartózkodás céljának megváltoztatását (státusváltás). Ha például valaki menedékes jogállással bír, de munkát akar vállalni, ha talál, kérheti státusának megváltoztatását (munkavállalási, jövedelemszerzési célú tartózkodás engedélyezése).
A tartózkodási engedélyek elbírálásának a legfontosabb szempontjai:
- lakhatás biztosított (ingyenes vagy visszterhes szerződéssel, legalább 6 nm/fő/lakás életterülettel),
- a megélhetés biztosított (alapvetően jogszerűen, és Magyarországon szerzett, rendszeresen kapott, adózott jövedelemből, kiegészítésként lehetőleg Magyarországi bankban tartott, lekötött betétből/megtakarításból)
- TB ellátás biztosított (erre jogosító jogviszony(munkaviszony) alapján vagy OEP-el/más biztosítóval kötött, teljeskörű ellátást adó szerződés alapján).
Külföldi Magyarországon alapvetően engedéllyel vállalhat munkát. Ha a tartózkodás célja munkavállalás (dolgozni jött Magyarországra), akkor főszabály szerint tartózkodási engedélyt kell kérnie, amelynek feltétele a munkavállalás engedélyezése is. A tartózkodási és a munkavállalási engedély szoros kapcsolata miatt a korábban két külön eljárást összevonták, és jelenleg egy, u.n. összevont engedélyezési eljárás keretein belül a tartózkodási engedélyezése iránti eljárásban szakhatóságként jár el a munkavállalást engedélyező hatóság.
Főszabály szerint a külföldi munkavállalása a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata alapján engedélyezhető akkor, ha az adott munkára nem volt megfelelő magyar munkaerő (jelentkező).
A munkaügyi központ összegyűjti azoknak az igényeit, akik dolgozni akarnak, és azokét, aki munkát adnak. A munkaadóknak munkaerő igényt kell leadniuk (regisztrálniuk) a munkaügyi központban megfelelő munkakörökre és feltételekkel. A munkaügyi központ az állást meghirdeti, és a munkaadó külföldit csak akkor foglalkozhat, ha nem jelentkezett az igényre megfelelő magyar munkaerő.
Az külföldi munkavállalási célúból kért tartózkodási engedélyezési eljárásban vizsgálat tárgyát képezi, hogy a munkaadó bizonyos határidőn belül igényelt e munkaerőt a piacról, milyet (munkakör, szakmai gyakorlat, egyéb feltételek), és milyen munkabérrel, és ha nem jelentkezett magyar munkaerő, akkor a konkrét külföldi megfelel -e a meghirdetett feltételeknek (igazoltan rendelkezik e megfelelő szakképzettséggel (diploma), gyakorlattal, egyéb ismeretekkel (nyelvtudás), illetve ezek előírása tényleg szükséges volt -e e az adott munkakör betöltéséhez).
Vannak kivételes helyzetek: amikor nem szükséges munkavállalási engedély a külföldi munkavégzéshez, van amikor szükséges, de az a munkaerő piaci helyzet vizsgálata nélkül is kiadható.
Az ukránok szempontjából a legfontosabb eset: a hiányszakmákban az ukrán állampolgárok engedély nélkül foglalkoztathatók, és a tartózkodási engedély is egyszerűbben adható. A hiányszakmákat a pénzügyminiszter közleményben tette közzé, legutóbb 2019-ben.
1. A legtöbb ukrán állampolgár biometrikus útlevéllel, vízummentesen léphet be az országba, és maradhat 90 napig vagy mehet (megy is) tovább Európába. Az átengedésükön kívül jogi szempontból nincs különösebb teendő. Ez a kör lefedi a menekülők (átutazók) döntő többségét, és a hatóság alapvetően kezeli a helyzetet a határállomásokon. Ezekben az ügyekben nem jogi segítség nyújtható: tolmácsként lehet segíteni a hatóság munkát, utaztatni, szállásolni, ellátásukat segíteni.
2. Akiknek nincs (biometrikus) ukrán útlevele, csak egyéb ukrán okmánya: azokat nyilatkoztatja a hatóság, és továbbengedi, ha menni akarnak. Aki maradni akar, az menedékes státust kérhet. Ezekben az eljárásokban szükség lehet a segítségünkre, és alapvetően ide kell a gyors, sürgős segítség, igény esetén.
3. Külön kiemelem a jogi tájékoztatást és tanácsadást: sok (típus)kérdést tesznek fel a menekülők, ezek megválaszolása, az ügyfelek szándékának körvonalazása, kialakítása és a megfelelő eljárásokra tett javaslatok ügyfeleket megnyugtathatják, és a hatóságokat tehermentesíthetik.
4. Aki 90 napnál hosszabb ideig akar maradni, tartózkodási engedélyt kell kérnie, a tartózkodás további céljának megfelelően (humanitárius cél, munkavállalás, jövedelemszerzés, családegyesítés). Ezekben az eljárásokban is szükség lesz a segítségünkre, ezek fontos, de nem sürgős feladatként.
Szerző: Dr. Szajbert Attila ügyvéd
Frissítve: 2022. március 7.
Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
© 2024 Minden jog fenntartva.
Weboldal készítés: WebQuest