A sztrájkoló tanárokat az ÜDE ügyvédje, dr. Sziklai Tamás képviselte

" />

A Kúria előtt is nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tanárainak sztrájkbizottsága


A Kúria a héten megerősítette, amit az ügyben korábban eljárt Fővárosi Ítélőtábla már kétszer is megállapított: jogszerű volt az SZFE tanárai által tavaly szeptemberben kezdeményezett sztrájk.  A Kúria elismeri, hogy a dolgozók nem csak az alacsony bér, vagy a rossz munkakörülmények ellen sztrájkolhatnak, hanem akkor is, ha egy felsőoktatási intézmény önállósága kerül veszélybe. Így az SZFE-s tanárok 8 pontban megfogalmazott követelésének mindegyike megállja a helyét. A sztrájkoló tanárokat az ÜDE ügyvédje, dr. Sziklai Tamás képviselte. A szakmai sikert a tavaly áprilisban elhunyt barátunk, és Kollégánk, Nehéz-Posony Marci emlékének ajánljuk.

Az SZFE-nél tavaly lezajlott „modellváltás” eredményeképpen az egyetem döntéshozó szerve, a szenátus jogköreinek jelentős része az egyetem fenntartója, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány irányítása alá került. Ez a lépés az egyetemi autonómia évszázados fennállásának megszűntét eredményezte. Ez ellen tiltakozásul a tanárok 2020. szeptember 9-én sztrájkbizottságot hoztak létre és egyeztetést kezdeményeztek a fenntartóval. Tekintettel arra, hogy senki nem ült le velük tárgyalni, a sztrájkbizottság szeptember 24-én néhány órás figyelmeztető sztrájkot tartott, majd október 1-től általános sztrájkba fogtak.

A tüntetők 6 plusz 2 pontban fogalmazták meg javaslataikat/követeléseiket:

„1. A fenntartó állítsa vissza az SZFE Szenátusának 2020. augusztus 1-én fennálló jogköreit –különös tekintettel a munkáltató munkaszervezetének kialakulására, és az Mt. 20. §

(1)bekezdés szerinti munkáltatói jogkör-gyakorlás rendjének meghatározására – valamint garantálja a
jogköreinek sérthetetlenségét határozatlan időre.

2. A fenntartó garantálja, hogy az oktatásban és a művészeti alkotómunkában szereplőkérdéseket, továbbá az oktatásban és  a művészeti oktatómunkában alkalmazott módszereket az SZFE Szenátusa (illetve az SZFE annak adott szakmai egysége, illetve az oktató) határozhassa meg.

3. A fenntartó garantálja, hogy belső szervezeti és működési rendjét az SZFE Szenátusa saját maga alakítsa ki (pl.: oktatási, vagy alkotóegységek létrehozása – átalakítása, megszüntetése –és SZMSZ megalkotása).

4. A fenntartó garantálja, hogy az intézetvezetőket, osztályvezetőket az SZFE Szenátusa saját maga választhassa meg,  illetve a rektor kinevezését megelőzően a pályázati kiírást meghatározhassa, valamint a beérkezett pályázatokat megismerhesse és jelöltet állíthasson,mindezt átlátható és demokratikus eljárásban, pályázatban előre meghatározott szempontok alapján.

5. A fenntartó garantálja, hogy a 2021-es költségvetési évre legalább olyan mértékű pénzbeli forrásokat biztosít az SZFE számára, mint amelyek a 2020. költségvetési évben rendelkezésre álltak.

6. A fenntartó garantálja, hogy az SZFE Szenátusa önállóan állíthassa össze és nyújthassa be a fenntartónak az SZFE éves költségvetési tervét.

7. Tekintettel arra, hogy az SZFE dolgozóinak foglalkoztatási státusza 2020. szeptember 1-vel megváltozik (a dolgozók közalkalmazotti státusza megszűnik) a munkáltató a státuszmegváltoztatásának időpontjától kezdődően biztosítson 10%-os bérfejlesztést a munkavállalók számára.

8. Tekintettel arra, hogy az SZFE állami fenntartású felsőoktatási intézményből nem állami fenntartású intézményé vált, az új fenntartó a szervezeti és működési szabályzatban garantálja,hogy az állami fenntartás idején hatályos munkarend a továbbiakban is megmarad.”

 

Az egyetem és az alapítvány 2020. szeptember 29-én kezdeményeztek eljárást a Fővárosi Törvényszék előtt a sztrájk jogellenességének megállapítása iránt. Kérelmükben az alábbiakra hivatkoztak: A sztrájktörvény 1. § (1) értelmében a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga,mivel azonban a sztrájkkövetelések elsősorban a szenátus jogköreit érintik, ami nincs összefüggésben a gazdasági és szociális érdekek biztosításával, nem felelnek meg a sztrájktörvényben foglaltaknak és emiatt a sztrájk jogellenes.

A Fővárosi Törvényszék 2020. október 21-én kelt végzésével a kérelmezők kérelmének helyt adva megállapította a figyelmeztető sztrájk és a „rendes” sztrájk jogellenességét. Az első 6 sztrájkkövetelés kapcsán osztotta a kérelmezők fenti álláspontját, a 7-8. követelés kapcsán pedig előadta, hogy fennáll ugyan a gazdasági és szociális érdek, azonban a sztrájktörvény értelmében sztrájk csak akkor kezdeményeztető, ha a megelőző egyeztetések 7 napon belül nem vezettek eredményre, és ez a feltétel a 7-8. pontok kapcsán nem teljesült, mivel azokat csak 2020. szeptember 29-én közölték a fenntartóval, viszont a sztrájkot már másnap megkezdték.

A sztrájkolók fellebbezést nyújtottak be a sztrájk jogellenességét megállapító végzéssel szemben. Fellebbezésükben a hazai bírói gyakorlatra, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) gyakorlatára hivatkoztak, mely értelmében a sztrájkkövetelések nemcsak kedvezőbb munkafeltételekre vagy foglalkoztatási jellegű kollektív igényekre irányulhatnak, hanem a munkavállalókat közvetlenül érintőgazdaság- és szociálpolitikai, valamint munkaügyi problémák megoldására is. Ezért a sztrájkjog gyakorlása, mint a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog kifejezett tiltótörvényi rendelkezés hiányában nem korlátozható.

A 7-8. pontok kapcsán előadták, hogy egyrészt mivel a kérelmezők nem hivatkoztak 7 napos szabály meg nem tartására, ezért ezt azt a Fővárosi Törvényszék sem vizsgálhatta volna, másrészt a dolgozók az egyeztetés során módosíthatják, kiegészíthetik a követeléseiket, tehát a 7-8. pontok közlését követően nem lettek volna kötelesek ismét kivárni a hét napot a sztrájk megkezdéséig.

Az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésnek helyt adva elutasította az SZFE és az Alapítvány kérelmét, majd részben új eljárás lefolytatására utasította a törvényszéket, mivel a 7-8 pontok jogszerűségének vizsgálatára addig nem került sor. A megismételt eljárás során a törvényszék és az ítélőtábla egyaránt megállapította, hogy a sztrájk ezen pontok vonatkozásában sem jogellenes. A kérelmezők által benyújtott felülvizsgálat sem vezetett eredményre, ugyanis a Kúria hatályában fenntartotta az ítélőtábla végzését, a sztrájk jogszerűségéhez tehát nem férhetett kétség.


Adatvédelmi tájékoztató

Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
© 2021 Minden jog fenntartva.

Weboldal készítés: WebQuest